Csöppnyi kéthónapos kihagyás után (úristen, tényleg volt az két hónap?) a szavát benemtartó kislány visszatér.
Délutánonként(főleg hazafelé a buszon, vagy a trolin) gyakran gondoltam rá, hogy lekéne ülni, és újra írni. Néhány nap végén le is ülem, és a negyven percemet felhasználtam a bámészkodásra.
Egy alkalommal még írtam is, és perszeee, hogy nem tudta volna elmenteni... Aztán most eljött az idő erre a fenomenális tevékenységre is , ami minek köszönhető? Csakugyan, a földrajz házinak; vagyis inkább annak, hogy semmi kedvem megcsinálni. Ki a franc akar térképet szerkeszteni a földrajz teremről?

A délután folyamán átmentünk a nagynénémhez (szülinapja alkalmából), és az unokatesóimhoz. A Tündi épp németországban van - cserediákság -, úgyhogy csak a Panni volt ott. Az asztalnál egymás mellé kerültünk, úgyhogy a parfé torta után beszélgetni kezdtünk. Pár óra múlva kint kucorogtunk a függőágyon, és azonkaptam magam, hogy mesélek, mesélek, és még többet mesélek. Kibeszéltem neki a tanárok nevetséges szokásait, de legfőképpen a tavalyi sítábort, és a szeptemberi osztálykirándulást. Értesült a rombolói hírnevünkről, az Eszter hiperfokozatú ügyetlenségéről (és ő ezzel az adottsággal akart le a Viságrádi vártól lefelé vezető göröngyös és meredek túraúton csukott szemmel, mondván "ő együtt érez a vakokkal"), na és persze ha a tanárokról beszéltünk, akkor a Magyartanárunkat is szóba kellett hozni. Cserébe ő is mesélt a táboruk síbaleseteiről, az osztályuk kritizálható tanárairól, és az osztály nevettető jeleneteiről. Talán először volt az, hogy amikor apa megszólalt, hogy megyünk, akkor igazán nem akartam még menni.

Jaj, jaj, jaj úgy akarok még valamíról írni, nehogymár folytatni kelljen azt a rohadt alaprajzot; ami már el van kezdve, a tegnapi belém bujt lelkiismeretes kislánynak köszönhetően (értsd: elkezdtem rajzolgatni a heves Hazudj ha tudsz! nézés közben)

Aprópó, az új kinézetről. Engem megfogott ez az esős kép, főleg mivel már ősz van de nem is esett még az eső. Szóval elkészítettem ezt a kékséget, de simán lehet, hogy holnap lecserélem valami másra, amihez épp kedvet kapok.

Na jó azt hiszem ideje alaprajzot készíteni.... Bah.